A Chievo hagyományosan a Serie A egyik legszerényebb költségvetésű csapata, ám egy olyan klub, ahol valóban nagy súlyt fektetnek a munkára.
A "munka" szó alatt pedig nem a szerdai ellenfelünk, a Real Madrid vezetőinek pénzzel való dobálózását és kivagyiságát értem - amit itt a fórumon néhányan téves értékítélet miatt neveznek "munkának".
A Chievo esetében a munka arról szól, hogy a részben szerényebb tudású játékosokból álló keret tagjai keményen dolgoznak, hajtanak az edzéseken és a mérkőzéseken. :!:
Nem lesz könnyű a vasárnapi meccs, mert Domenico Di Carlo csapata nagyon jól szervezett, és az erőnlétük is jó.
Di Carlo 2008. novemberében vette át a veronaiak vezetését, amikor a gárda az utolsó helyen szerénykedett a bajnokságban. Az olasz első osztályban korábban csak a Parmát edző (és onnan is kirúgott) tréner novemberben (!) alapozó edzéseket rendelt el. Sokan őrültnek gondolták, s a csapat az "alapozás" során valóban sorra gyűjtötte tovább a vereségeket. A téli szünetben 17 meccsen szerzett 9 ponttal tökutolsók voltak és mindenki biztos kiesőnek tekintette őket. 8O
De ők magukat nem!
A tavasszal lejátszott 21 mérkőzésből ugyanis mindössze négyet (!) vesztettek el, s kiharcolták a bentmaradást. Ebben az időszakban náluk kevesebb meccset csak az Inter vesztett, hármat. Mellesleg a tavaszi 21 fordulóban a Milan és az Inter után a Chievo kapta a harmadik legkevesebb gólt. :roll: ( :arrow: Focis statisztikák, július)
És ezt a sikert Di Carlo
valódi munkával érte el. Nem igazoltak télen nagy lóvéért senkit. Egyedül az egyik csatárposztra vették kölcsön Makinwát, de néhány meccs után ő is súlyos sérülést szenvedett, és többet nem játszott. Ellenben a tar mester rendkívül jó kondiba hozta a csapatát, s nagyon jól megszervezte a játékot, különösen a védekezést. Néhány új embert is beépített - az addigi tartalékok közül. Igen, a Chievoban - a Milan mércéjével mérve - sok átlagos képességű játékos kergeti a labdát, ám arra meg lehet tanítani őket, hogy sokat fussanak, és fegyelmezetten védekezzenek.
Milyen focit játszik ma a Chievo?
Szervezetten és fegyelmezetten védekeznek, a középpályások is visszazárnak. Eddig az idei bajnokságban is tartják a meccsenként kapott egygólos átlagot.
Ám nem játszanak bekkelős focit! Mindig 4-4-2-vel kezdenek. A hátul megszerzett labdákat igyekeznek kulturáltan, sok rövid passzal kihozni. Ezután mindig megnézik, lehet-e hosszan kiugratni Pellissiert. Ha nem, akkor gyors rövid passzokkal jönnek fel az ellenfél kapujához, vagy valamelyik középpályás gyorsít fel a labdával. Általában a gyorsan vezetett támadásaik a veszélyesek. Felállt védelem ellen nagyon tudnak szenvedni. Ezért ne számítson senki arra, hogy a Milan a sok lassú játékosával nagyon feltolja majd a védekezését. :idea:
A veronai kiscsapat legnagyobb problémája, hogy Pellissier mellett nincs más gólerős játékosuk. Ő például a tavalyi idényben 13 gólt szerzett, de a második legtöbb mezőnygólt az az Italiano jegyezte, aki 3 találatig jutott, és különben is távozott a nyáron. Az alap kezdőcsapat pedig ugyanaz, mint tavasszal ...
A Chievo védelme kiegyensúlyozott, mivel azonban elöl nem lehet tudni, hogy Pellissier milyen napot fog ki, illetve hogy a többiek közül ki szerzi meg ritka góljainak egyikét, elég rapszodikusak. Mindenesetre mezőnyben és erőnlétben elég jók. Az ősszel eddig három vereséget gyűjtöttek, mindegyiket egy góllal, a végén mindhárom ellenfelüket beszorították ( a Juvét is!), és mindhárom elvesztett meccsükön volt ziccerük az egyenlítéshez. 8O Valószínűleg ezekben a szituációkban (is) jönnek ki a szerényebb technikai képességek.
Ám azért minden csapatrészben van legalább egy, átlagosnál jobb képességű játékosuk.
Mario Yepes:
A kolumbiai védőt 2008 nyarán ingyen igazolták a Paris SG-től. Senderosnál és Onyewunál klasszissal jobb futballista ( :roll: ). A dinamikus mozgású, erőteljes játékos igazi vezére a védelemnek. A Chievo honlapja szerint vasárnap eltiltás miatt nem léphet pályára, ami nagy veszteség a veronaiaknak.
Luciano: A 2001-es Del Neri-féle csodacsapat utolsó mohikánja. (Abból a gárdából rajta kívül már csak a jobbhátvéd Fabio Moro tagja a keretnek, de ő régóta sérült.) Luciano fénykorában az olasz bajnokság egyik legkitűnőbb jobb oldali támadója volt. Az idő vasfoga nem múlt el rajta nyomtalanul, de még ma is ő jelenti támadásban a minőséget a Repülő Szamarak középpályáján. Ő adja a legtöbb gólpasszt, mert hogy nagyon jól tud beadni.
Sergio Pellissier: Az összetartó csapat kapitánya. Ő is egy olyan futballista, akikből Olaszországban viszonylag sok van: ha korábban kerül fel a Serie A-ba, valószínűleg nagyobb karriert is befuthatott volna. Nagyon jó csatár. Technikás, jól lő a 16-oson kívülről, de a beadásokra is érkezik. Kimagasló a fejjátéka és 30 éves kora ellenére is gyors, amiről a tavasszal látott 3-3-as Juventus- Chievo meccs után Chiellini és Mellberg tudott volna hosszan mesélni. Nem véletlen, hogy májusban az észak-írek ellen bemutatkozhatott a válogatottban is, ahol 25 percet kapott, de ez elég volt ahhoz, hogy egy lefordulás után gólt lőjön.
Az előző fordulóban, a Bari ellen még kötéssel a lábán játszott. Ha nem teljesen egészséges, az szintén nagy veszteség Veronában.
Röviden megemlítem még a korábbi stabil U21-es válogatott balhátvédet, Andrea Mantovanit, akinek igazi jelentősége talán nem is annyira a védekezésében, mint inkább a támadójátékában rejlik, illetve a lassan veterán középpályást, Michele Marcolinit, akinek igen "jó lába" van, de az erejét talán túlságosan kiszívja a védekezés.
A Chievo négy éve nem vert meg sztárcsapatot (Milan, Inter, Juve, Roma), de a korábbi hét első ligás évében a Roma mellett kétszer-kétszer legyőzte a Milant és az Intert is. Szerintem idén elkapják valamelyik nagycsapatot, de hogy kit, arra nem tippelek.Fölötted az ég, s benned a létra. (Weöres Sándor)
Elküldve: 2009.10.25. 00:32
# 
