Az ország több pontján megemlékeznek Wass Albertről kedden, az erdélyi író születésének 100. évfordulóján. A Magyarok Világszövetsége az alkotó budapesti szobránál tart megemlékezést, a Kráter Műhely Egyesület kulturális gálaestet rendez a fővárosban, Sárospatakon kihirdetik a Wass Albert-pályázat eredményét, Szolnokon emléktáblát avatnak, Bonyhádon pedig megkoszorúzzák az alkotó szobrát.
Üzenet haza - 100 éve született Wass Albert címmel tart megemlékezést a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a Magyarok Házában, Wass Albert szobránál. Az író életútját Medvigy Endre irodalomkutató méltatja. Az íróval való személyes találkozásáról Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke beszél.
A Kráter Műhely Egyesület, amely Wass Albert-emlékévet hirdetett 2008-ra, az évforduló alkalmából kulturális gálaestet rendez a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. Ünnepi beszédet Szászfalvi László, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának alelnöke, záróbeszédet pedig Turcsány Péter, az egyesület elnöke mond.
A Wass Albert-pályázat eredményhirdetését és a sárospataki Wass Albert-emlékév megnyitóját szintén kedden tartják Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki Református Kollégium Imatermében.
Szolnokon, a Damjanich múzeum falán emléktáblát helyeznek el, "Lelkemben tiszta ég ragyog" címmel pedig Wass Albert-emlékestet rendeznek az Aba-Novák Kulturális Központban.
A Wass Albert centenáriumi napok keretében kedden koszorúzás lesz a Tolna megyei Bonyhádon, az író szobránál, majd Koltay Gábor "Adjátok vissza a hegyeimet!" című dokumentumfilmjét vetítik a Vörösmarty Művelődési Központban. Ugyanitt rendezik meg szombaton a Wass Albert vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjét.
Wass Albert az erdélyi magyar irodalom Magyarországon elfeledett, majd halála után újra felfedezett alakja. 1908. január 8-án született Válaszúton. Pályakezdő verseskötetei az 1920-as évek végén jelentek meg. Egy időre szakított az irodalommal, de 1934-ben kiadott, Farkasverem című, Baumgarten-díjjal jutalmazott regénye sikerét követően több, a korabeli Erdély jelenével és regényes múltjával foglalkozó könyve jelent meg, köztük A tizenhárom almafa.
A II. világháború végén nyugatra emigrált. 1952-ig Németországban, majd haláláig, 1998. február 17-ig az Egyesült Államokban élt. Hangadó szerepet töltött be a magyar szellemi emigráció életében.
Nicolae Ceausescu elnökségének éveiben Romániában könyveit betiltották. Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg.
(mti)
[lezárva]
