Jobb megoldást nem látva a vitára, ezennel megnyílik a topik. Ide lehet írni, cikket és képet tenni a Milan egykori játékosairól: Shevchenko, Van Basten, Baresi, Rijkaard, Costacurta, Ronaldo és a többiek.
Remélem ez a megoldás mindkét félnek megfelelő
Meglátjuk lesz-e igény rá.
Fórum.ACMilan.hu [béta]
A legnagyobb magyar AC Milan közösség
-
jordy
U16
Pont: 53szerintem biztosan be fog indulni a topic...nem is értem korábban hogy nem jutott eszébe senkinek...
én például arra gondoltam,hogy régebbi élményekről,régi meccsekről való eszmecserének is itt van a helye...ugye?
például leírnám első Milan meccsemet,még '90 ből egy juve elleni...
szóval ez alkalmas hely ennek felidézésére?
vagy inkább az élénybeszámolók topic jobb? ezen már régóta gondolkodom,mert szívesen megosztanám Veletek régi élményeimet is,ami a régi idők nagyjairól szól...Elküldve: 2008.07.29. 20:22 # -
Hell
Prima Squadra
Pont: 1 235Esetleg egy kép, egy kis videó, rövid leírás... Valami ilyesmi? Néhány játékost szívesen elvállalnék. :)Elküldve: 2008.07.29. 20:27 # -
andrijcar
ModerátorPutya:
. Ez hatalmas teher, és ha ezt fogja és tudja vállalni, akkor olyan játékost láthatunk az elkövetkezendőkbe piros-feketékbe amit életünk végéig megemlegetünk.
Én már így is életem végéig emlegetni fogom. Gondolom más is. Neki már semmit sem kell bizonyítania a pályán. Egy sajtótájékoztató vagy hivatalos közlemény, amiben őszintén beszél a szurkolókhoz, aztán lehet meni tapsolni a góloknak.
Hell:
Esetleg egy kép, egy kis videó, rövid leírás... Valami ilyesmi? Néhány játékost szívesen elvállalnék. :)
Ne tarstd vissza magad. Nyugodtan tegyél be ilyeneket a topikba.Elküldve: 2008.07.29. 20:28 # -
santos
Primavera
Pont: 519George Weah
A telefonközpontos, akiből aranylabdás futballista lett. A futballista, akiből majdnem államelnök lett. A doktor, akinek két diplomája van, s akit a 20. század legjobb afrikai futballistájává választottak. George Weah.
Weah az egyetlen afrikai játékos, aki megkapta a France Football aranylabdáját (1995-ben a sorrend: 1. Weah, 2. Klinsmann, 3. Litmanen). Abban az évben szinte minden díjat begyűjtött, a FIFA is őt választotta a világ legjobbjává (a FIFA sorrendje: 1. Weah, 2. Maldini, 3. Klinsmann), s a világszervezetnél egy évvel később a második helyen végzett, Ronaldo mögött.
George Weah a libériai főváros, Monrovia nyomornegyedében született. Nagyanyja nevelte, s telefonközpontosként dolgozott a Liberia Telecommunications Corporationnél. Muszlim volt, de áttért a keresztény hitre. "A béke megvalósítható. Egy faj van: az emberi faj. Ezért nem szabad a muszlimoknak és a keresztényeknek harcolniuk egymás ellen. Azért imádkozom, hogy minden ember békében élhessen."
Weah 1988-ban került Európába: Arséne Wenger, a Monaco trénere szerződtette le. A hercegség csapatával francia kupát nyert (1991), majd bajnoki cím következett a Paris St. Germainnel.
Legszebb éveit Milánóban töltötte: 1996-ban a Milan-Verona meccsen egy veronai szöglet után a saját tizenhatosában szerzett labdát, s onnan indulva mindenkit kicselezett, aki az útjába került, s az egészpályás szóló végén kilőtte a hosszú sarkot.
A libériai válogatottat, amelyben gyakran középhátvédet játszott, saját pénzével támogatta. Pályafutása befejeztével politikus lett, Libériában 14 évig tartó polgárháború után 2005-ben szavazhatott először a lakosság: Weah megnyerte ugyan az elnökválasztás első fordulóját, de a második körben végül alulmaradt vetélytársával szemben. Az UNICEF utazó nagyköveteként Arthur Ashe Bátorság-díjjal tüntették ki.
Elküldve: 2008.07.29. 20:42 # -
jordy
U16
Pont: 53én is,mint sokan mások miatta lettem Milan szurkoló...amiért áldom a szerencsémet az az,hogy láthattam Őt a pályán is játszani,ő Marco van Basten.
a statisztikák után szeretnék írni róla egy hosszabb anyagot.épp Hollandiában vagyok,s egy csomó angol és holland nyelvű cuccom.
kezdeném is a statisztikákkal:
a nemzeti csapatban:
mérkőzés: 58
gólok: 24
bemutatkozás: 07.09.1983, Izland ellen (3:0), Groningen
utolsó találkozó: 14.10.1992 a lengyelek ellen (2:2), Rotterdam
első gól: 21.09.1983 Belgium hálójába talált be (1:1), Brüsszel
ezen felül '88-ban EB győztes,s a torna gólkirálya 5 góllal
Ajax:
bemutatkozása: az Ajax felnőtt csapatában 1982-ben történt,egy NEC Nijmegen elleni meccsen,ahol az első gólját is megszerezte a profi ligában.
133 mérkőzésen egészen kivételes módon termelte a gólokat,128 találatot számlál a holland bajnokságban.
Ezen felül 22 meccsen 13 gólt szerzett a nemzeti kupa mérkőzéseken.
Valamint 17 európao kupa találkozón 11 gól biggyeszthető neve mellé.
Összesen az Ajax színeiben 172 meccsen 152 gólt szerzett.
holland bajnok: 1982, 1983, 1985
kupagyőztes: 1983, 1986, 1987
Kupagyőztesek Európa Kupáját nyert: 1987
holland gólkirály: 1984, 1985, 1986, 1987
Aranycipő: 1986 (37 goals)
Ezüstcipő: 1984 (28 goals)
az év játékosa Hollandiában: 1985
Ezek után nem meglepő,hogy az épülő Milan lecsapott az Isteni Marconkra,nézzük mit kezdett olaszhonban:
AC MILAN:
Serie A debütálása: 1987 augusztus 13-n,egy Pisa elleni mérkőzésen történt...nos,nem kellett sokat várni első góljára sem...bizony,rögtön az első meccsén bevette az ellen kapuját...
ezek után sérüléseitől hátráltatva is 147 meccsen 90 alkalommal köszönt be bajnokin
22 kupa találkozón is számlál 13 gólt
26 európai kupatalálkozón 18 gólig jutott
s hogy ez mire is volt elég?nézzük...:
olasz bajnok: 1988, 1992, 1993, 1994*
olasz szuperkupa: 1988, 1992
BEK,BL: 1989, 1990, 1994
európai szuperkupa: 1989, 1990, 1994*
világkupa győztes: 1989, 1990
Serie A gólkirály: 1990, 1992
Aranylabda szavazás győztese (France Football): 1988, 1989, 1992
World Player of the Year (World Soccer): 1988, 1992
FIFA World Player of the Year: 1992
* 1993/94 Van Basten a csapat tagja volt,emlékezhetünk még a bl-döntőn is ott ült a padon a többiek mellett,de egyetlen meccset sem játszott...
ne felejtsük el,hogy mindezt a '80-as évek végén, és a '90-es évek elején láthattuk tőle...egészen fantasztikus játékos volt,egy olyan korszakban,amikor még nem ilyen izomnövelt,spéci,gladiátor-terminátorok voltak a futballisták...egy igazi Milan legenda,a modern futball első számú, s talán legutolsó igazi középcsatára,az igazi 9-es megtestesítője....
ha van igény,akkor hamarosan fordítok cikkeket,összefoglalókat,meg mindenféle anyagot róla...Elküldve: 2008.07.29. 21:16 # -
Dadado
Junior Camp
Pont: 2Ronaldo-ról van vmi hír?Elküldve: 2008.08.13. 16:02 # -
Omen
Moderátor1969. szeptember 5-én született a csapat egykori játékosa, a brazil Leonardo.
Boldog születésnapot!
Egy kis ismertető:
http://en.wikipedia.org/wiki/Leonardo_Ara%C3%BAjoElküldve: 2008.09.05. 21:42 # -
Ultrahun
Primavera
Pont: 937A múlt nagyjai közé kétségkívül besorolható Franco Baresi. Baresi lelkesedése, és játékintelligenciája valami egészen fantasztikus volt. A klubhűségéről még nem is beszéltünk. Annak ellenére hogy a Milan az 1980-as évek elejét a másodosztályban töltötte, a veterán klasszis mégis maradt csapatánál. Mindemellett mindent megnyert, amit csak lehetett. Az olasz labdarúgás egyik emblematikus figurájáról beszélünk, aki 532 mérkőzésen lépett pályára a piros-feketéknél, (a válogatott mérkőzéseit beleszámolva, 716 találkozóig jutott) amit a Milan a többi között 6-os mezének visszavonultatásával honorált.Elküldve: 2008.09.05. 23:34 # -
paulinho
Primavera
Pont: 621Én 1989 ota vagyok milan drukker, :D Emlékszem még Apámal fogadtam egy kisüveges Kólában hogy a Milan nyeri a BL döntöt,Könnyen kitalálhatjátok hogy végül ki nyert :D Ő a Steaura fogadott szegény nagyon csúnyán vesztett :D az volt nekem máig a legnagyobb sikerem foci meccsen.Elküldve: 2008.09.06. 00:31 # -
krutekb
U18
Pont: 160Nem sok csapatnak van(volt) annyi legendája mint nekünk. :wink: Kezdve a sort Rivera-val és itt van még Liedholm, Nordhal, Albertini, Savichevic, Massaro, Van Basten, Baresi, Maldini, Gentile és még sorolhatnánk a nagyobbnál nagyobb neveket. 8) Persze számomra a legkedvesebb a Capitano. Számomra Ő a legnagyobb, emberként és játékoskén egyaránt.Elküldve: 2008.09.07. 13:49 # -
Dosztojevszkij
U18
Pont: 343krutekb:
Nem sok csapatnak van(volt) annyi legendája mint nekünk. :wink: Kezdve a sort Rivera-val és itt van még Liedholm, Nordhal, Albertini, Savichevic, Massaro, Van Basten, Baresi, Maldini, Gentile és még sorolhatnánk a nagyobbnál nagyobb neveket. 8) Persze számomra a legkedvesebb a Capitano. Számomra Ő a legnagyobb, emberként és játékoskén egyaránt.
Ha az 1982-ben világbajnok Claudio Gentile-re gondolsz, ő a Juventusban húzott le egy jó évtizedet. Tudtommal soha nem volt a Milan játékosa.
Én még a régiek közül kiváncsi lennék pl. Schiaffino, Altafini vagy Schnellinger játékára. De róluk már legfeljebb olvasni lehet, mozgókép sajnos kevés maradt fent.Fölötted az ég, s benned a létra. (Weöres Sándor)Elküldve: 2008.09.08. 17:03 # -
szurker
Primavera
Pont: 731Találtam egy számomra érdekes cikket, gondoltam, hátha mást is érdekel. Egy részét lefordítottam.
A múlt nagyjai 32 éves korukban. A riport a L'equipe jelent meg pár napja.
ZIDANE ZINEDINE. 32 évesen "Zizou" még Real Madrid játékosa volt. Ő több, mint 15 évet focizott, de az igazi csúcspont majdnem 34 évesen elmaradt, a 2006-os Világbajnokságon. Pályafutása során nem volt nagyobb sérülése.
PELE 1972 októberében ünnepelte a 32. születésnapját. Karrierének nagy része már mögötte van. Ő tizenöt hónappal korábban elbúcsúzott a válogatottól 1971-ben Jugoszlávia (2-2) ellen. Már nem a Santos játékosa, elfogadta a New York Cosmos ajánlatát és az amerikai bajnokságban játszik. 1975 június 11.-én fejezte be a pályafutását.
MICHEL PLATINI Még nem volt 32 éves, amikor ő visszavonult 1987 május 17.-én a Brescia ellen játszotta utolsó mérkőzését. Az 1986-os világbajnokság után elszenvedett egy sérülést, de jelentősebb sérülést nem szenvedett a karriere során. Az 1986-1987-es szezonban nem volt igazán eredményes és a saját bevallása szerint nem motiválta a a foci, így ő elköszönt.
FRANZ Beckenbauer, a 32. évében már visszavonult a válogatottól 1977 február 23.-án, 31 évesen 103 válogatottság után. Ugyanúgy, mint Pele a New York Cosmos játékosa lett.
MARADONA 32 évesen próbálta újraéleszteni tizenöt hónap eltiltás után a karrierrét az FC Seville-ban, 1992-ben. Nem igazán sikeres szezon után visszatért Argentínába, a Newell's Old Boys puis à Boca Juniors csapataihoz. Utolsó mérkőzése Görögország ellen az 1994-es Világbajnokságon.
MARCO Van Basten 32 éves korára már három és fél év búcsút mondott a labdarúgásnak. Egy makacs boka sérülés késztette erre a lépésre. 1995 augusztus 17.-én jelentette be a visszavonulását. Ő 28 évesen hagyta abba a pályafutását.
JOHANN Cruyff, 1979-ben már kinn van Amerikában. 1977-ben vonult vissza a válogatottságtól, és 1978-ban elköszönt az FC Barcelonától is. Az Egyesült Államokban, a Washington Diplomats és a Los Angeles Aztecs csapataiban játszott. Cruyff 1980-ban visszatért Hollandia. 1984-ben, 37 évesen vonul vissza a Feyenoordból.
DI STEFANO a legtovább játszott az igazán nagyok közül, a Real Madridban. 32 évesen BEK-et nyer, majd rá egy évre újra a Reállal (1959 és 1960). 1964-ben fejezte be a karrierét Spanyolországban.
Ha valakit a képek és a teljes cikk is érdekel, akkor itt a cikk.
Web Page NameElküldve: 2008.09.20. 22:06 # -
andrijcar
ModerátorTegnap este megnéztem a Stefano Borgonvo jótékonysági mérkőzést.
Egyszerre volt felemelő és szomorú. Jó volt újra látni a régi klasszisokat, de bevallom őszintén nem bírtam ki könnyen nélkül, mikor a meccs előtt Baggio betolta Borgonovót a pályára.
Nagyon megható pillanatok voltak. A főoldali hírnél megnézhetitek.Elküldve: 2008.10.09. 12:58 # -
andrijcar:
Tegnap este megnéztem a Stefano Borgonvo jótékonysági mérkőzést.
Egyszerre volt felemelő és szomorú. Jó volt újra látni a régi klasszisokat, de bevallom őszintén nem bírtam ki könnyen nélkül, mikor a meccs előtt Baggio betolta Borgonovót a pályára.
Nagyon megható pillanatok voltak. A főoldali hírnél megnézhetitek.
Én csak a meccs végét láttam, amikor Baggio körbetolta a stadionban szegény Stefanot. A két csapat sorfallat állt neki, az egész stadionban tapsvihar zengett. Valóban megható volt.Elküldve: 2008.10.09. 13:26 # -
frontoffice
Prima Squadra
Pont: 1 026A "képek" topicban feltett fotók a tegnapi eseményről elég megrázóak és meghatóak.
Bennem minden ilyen jellegű képsor mély nyomokat hagy és mély érzelmeket varázsol a felszínre.
Sajnálatos dolog az,hogy egy sportolót,de miket is beszélek lehet az nem sportoló, az élet ilyen csúnyán nyomorba döntsön.
Amíg csak a híreket olvastam a betegségével kapcsolatban,nem szembesülve a látvánnyal addig átfutva a sorokat csak sajnálkoztam,hogy egy emberrel ez megtörténhet.
De így a képek kíséretében sokkal jobban elgondolkozom azon,hogy az én problémám,hogy itt fáj vagy ott fáj valamim, mennyire nem is probléma.
És ilyen tragikus pillanatban is képes volt Stefano Borgonovo mosolyt csalni az arcára.
Elképesztő amilyen szeretet és tisztelet sugárzik minden résztvevő személyéből és ez hál' Isten annyira átjön a képeken keresztül is.
Rossz volt látni ezt a kiszolgáltatottságot,de ha kicsit morbid is vagyok nekünk,egészségesnek az ilyen emberi sorsokból kell erőt merítenünk az életünk során felmerülő problémák megoldásához,ami lehet nem is olyan nagy probléma...........A leckét az iskola adja fel, de az élet kérdezi ki!Elküldve: 2008.10.09. 13:30 # -
sylvinho
Primavera
Pont: 762frontoffice:
A "képek" topicban feltett fotók a tegnapi eseményről elég megrázóak és meghatóak.
Bennem minden ilyen jellegű képsor mély nyomokat hagy és mély érzelmeket varázsol a felszínre.
Sajnálatos dolog az,hogy egy sportolót,de miket is beszélek lehet az nem sportoló, az élet ilyen csúnyán nyomorba döntsön.
Amíg csak a híreket olvastam a betegségével kapcsolatban,nem szembesülve a látvánnyal addig átfutva a sorokat csak sajnálkoztam,hogy egy emberrel ez megtörténhet.
De így a képek kíséretében sokkal jobban elgondolkozom azon,hogy az én problémám,hogy itt fáj vagy ott fáj valamim, mennyire nem is probléma.
És ilyen tragikus pillanatban is képes volt Stefano Borgonovo mosolyt csalni az arcára.
Igazad van, bár én nagyon sajnáltam szegényt, azért, mert azzal a szalaggal olyan volt, mintha már temették volna... :( :( :(
Elképesztő amilyen szeretet és tisztelet sugárzik minden résztvevő személyéből és ez hál' Isten annyira átjön a képeken keresztül is.
Rossz volt látni ezt a kiszolgáltatottságot,de ha kicsit morbid is vagyok nekünk,egészségesnek az ilyen emberi sorsokból kell erőt merítenünk az életünk során felmerülő problémák megoldásához,ami lehet nem is olyan nagy probléma...........FORZA MILAN!Elküldve: 2008.10.09. 15:06 # -
Egyesek szerint szurkolói összecsapással kezdődött a délszláv háború
Az elmúlt héten indított sorozatunkban olyan személyiségeket, eseményeket mutatunk be a nemzetközi labdarúgás múltjából és jelenéből, akik vagy amelyek az adott kor politikai, társadalmi életében is jelentős szerepet játszottak. A második részben az 1990. május 13-i Dinamo Zagreb Crvena zvezda bajnokin kirobbant zavargásokkal foglalkozunk: máig tartja magát az elmélet, hogy a több százezer áldozatot követelő délszláv háború ezen a mérkőzésen tört ki, a Maksimir Stadionban.
A labdarúgás is háború, csak más eszközökkel állította Franjo Tudjman, Horvátország újkori történetének első, 1990 és 1999 között hivatalban lévő államfője. És ha valaki, ő igazán tudta, miről beszél.
1990 májusában járunk, Jugoszlávia államépítménye rogyadozik, az egy karámba terelt népek egyre erőteljesebben érzékeltetik, a kommunista diktatúrából kilépve önálló utakra térnének. Horvátországban szabad választásokat tartanak, amelyeknek május 6-án rendezett második körét a függetlenségi törekvések élére álló Tudjman és pártja, a Horvát Demokratikus Unió nyeri meg. Hét nappal később, május 13-án a jugoszláv bajnokságban Dinamo ZagrebCrvena zvezda mérkőzést játszanak. Azaz csak játszanának, ha a pattanásig feszült politikai hangulatban nem torkollna szurkolói összecsapásokba, hatvan sebesülttel járó kődobálásba, lövöldözésbe, gyújtogatásba a horvát és a szerb együttes hagyományosan kiélezett rangadója.
Az esemény neves történészek elméletei szerint a délszláv háború kirobbanása kezdő mozzanatának tekinthető. A megállapítás súlyát aligha szükséges hangsúlyozni: egyedül a katonai konfliktus első, Horvátország függetlenségéért 1995-ig zajló szakasza mintegy háromszázezer halálos áldozatot követelt.
De mi is történt azon a napsütéses vasárnap délutánon?
A számos tisztázatlan körülmény ellenére majdnem biztosan megállapítható, hogy a zavargások az elkülönített szektorukból kitörő és a horvát táborra rárontó szerb ultrák támadása nyomán törtek ki. A belgrádi együttest a rettegett Delije huligáncsoport mintegy háromezer tagja kísérte el a Maksimir Stadionba, amelynek lelátóira 15-20 ezer nézőt köztük a Dinamo hírhedt Bad Blue Boys szekciójának harcosait engedtek be a kapuknál elvileg mindenkit szigorúan átvizsgáló biztonsági emberek. A mérkőzés jóformán el sem kezdődhetett, a 10. perc környékén elfajultak a nézőtéri indulatok, a szurkolók berohantak a pályára, és mire a rendőrség közbeavatkozott, a játékosok többsége már hanyatt-homlok menekült az öltözőbe.
A nagyrészt szerbekből álló hatósági erők fellépése azonban csak olaj volt a tűzre, a gumibotozás és a könnygáztámadás ugyanis szinte csak a zágrábiak ellen irányult. A védelem egyoldalúságát jelzi, hogy a Dinamo pályán maradó négy futballistájának egyike, a csapatkapitány Zvonimir Boban a futópályán fel-alá rohangálva kétségbeesetten kiabálta: Hol vannak a rendőrök?! Hol vannak ilyenkor a k..va rendőrök?!
Aztán megtalálta őket: éppen egy földön fekvő, fiatal zágrábi szurkolót ütöttek-rúgtak. Ami ezután történt, örökké nemzeti hőssé tette Bobant. Mezben, gatyában támadt rá a felfegyverzett rendőrökre, és egyiküket karatemozdulattal nekifutásból mellbe rúgta.
Sokak szerint abban a pillanatban tört ki a délszláv háború.
Az irodalmat köztudomásúan kedvelő, a XIX. századi orosz klasszikusokon, Dosztojevszkijen és Csehovon felnőtt Boban később így vallott hazájához fűződő érzelmeiről: Horvátország életem értelme. Úgy szeretem az országot, mint saját magamat, ha kell, meg is halok érte.
Utóbbit nem követelte tőle a sors, pedig sok szerb bizonyára nem bánta volna. A megrúgott rendőr azonban nem tartozott közéjük igaz, ő nem is volt szerb: amikor 2005-ben felfedte kilétét, kiderült róla, hogy muzulmán vallású bosnyák, aki, bár kénytelen volt a rendőrség szolgálatába állni, a legteljesebb mértékben egyetértett Boban megnyilvánulásával...
A labdarúgót a durva mozdulatért a jugoszláv szövetség fél év eltiltással büntette, egy évvel később viszont lecsapott rá későbbi sikerklubja, a Milan. Az 1968-as születésű középpályás azonban idővel mintha megunta volna a szabadságharcos szerepkört. Zdravko Mamic, a Dinamo Zagreb menedzsere (akkori alelnöke) legalábbis sérelmezte, hogy Boban az 1990-es meccs 16. évfordulója alkalmával rendezett Hajduk Split elleni mérkőzésen nemhogy a kezdő rúgást nem végezte el, de meg sem jelent, noha ahogy a klubvezető fogalmazott ...a rangadó teljes bevételét a Hágában raboskodó generálisaink megsegítésére ajánlottuk fel.
És még mondja valaki, hogy a tizennyolc évvel ezelőtti öszszecsapás emléke mára már a múlt ködébe vész
A mai Nemzeti SportbólElküldve: 2008.10.18. 23:48 #
Válasz »
A beküldéshez be kell jelentkezni.
458 137 bejegyzés 1 024 témában 155 hónap alatt 2 563 felhasználótól (összes: 6 954) legújabbak: Milanforlife1984, Kisfakju23, GeriBoy04